Ugrás a fő tartalomra

Vallomás.


-Oda kell figyelned arra hogy milyen képet mutatsz az embereknek magadról! Figyelj oda milyen ruhában látnak, lássák hogy trendi vagy, adsz a minőségi dolgokra és megengedheted magadnak azokat!

Ez volt a jótanács nem is egy, hanem több embertől amit meg kellene tartanom. 
Én komolyan sokat gondolkodtam ezen...ha valaki megtisztel azzal, hogy jótanácsot ad az a minimum hogy átgondolom. Átgondoltam.
Megértem hogy az embereknek ez fontos. Megértem hogy ezek a dolgok nem ellenségek. Mégsem tudok azonosulni velük. Azt sem szeretném hogy hamis kép alakuljon ki rólam...én egy elég egyszerű figura vagyok és tovább egyszerűsödöm mert még ezt is soknak látom. 
Azt mondják az emberek nem vesznek majd komolyan, ha az igazat mondom...én pedig elmondom az igazat. Nem baj ha nem vesztek komolyan...nem is vagyok az...aki ismer tudja hogy egyfolytában a hülyeségen jár az agyam és olyan fekete humorom van mint a képeim. 
Na mindegy vágjunk bele.
Én hosszú évek óta egy egyszerű matracon alszom aminek a rugói mindenki mást nyomnak (Bori próbál néha mellémtelepedni filmet nézni de mindig feladja) van egy kedvenc nyáritakaróm az ikeából attól sem vagyok hajlandó megválni. Nappal a falnak támasztom a matracot és a kis szobám munkaszobává alakul... 
Két hosszúnadrágom van de csak egyet használok...nem is értem minek van kettő? Egy kabátom, egy pulóverem, és öt pólóm van...mind egyszerű márka nélküli jórészt decathlonos darabok. Egyszínűek mert nem szívlelem a feliratokat a ruhákon... Egy karórám van...egy ideig kettő volt de mint a nadrágnál itt is kiderült hogy csak egyet használok így aztán elajándékoztam a szebbiket és megtartottam a praktikusabbat. 
Egy darab martens cipőm van ... vennék másikat de az istennek nem akar szétmenni nagyon jól össze van rakva a piszok! Volt egy régi bakancsom de Bori egyik takarításnál kidobta...Mondjuk azt sajnáltam tizen éve megvolt. Nem hordok ékszert. Mondjuk nincs is...de hosszú évek óta egy egyszerű fakereszt van a nyakamban egy darab madzagon. Nem szívesen veszem le és mást sem szívesen tennék mellé. 
Nincsenek "Művészjelzőim" például sálviselési vagy kalaphordási kényszer, fura járás, gyufarágás, sorolhatnám reggelig nekem ilyen valahogy nincs, sosem éreztem szükségét. Azt hiszem ha mindenképp kellene egy egyedi jelző az talán az lenne, hogy meglehetősen nyers tudok lenni, és mindig van nálam kés de az szinte minden Magyar embernél van....
Tudom én hogy ez így elég szarul hangzik de én boldog vagyok ezekkel a dolgokkal...minden este résnyire nyitom a fejemnél az ablakot és nagyon szeretem a beáramló tengeri levegőt. Ha nem a földön lenne a matracom talán nem is érezném. Én szeretem például a kissebb szakadásokat megvarrni a nadrágomon...a varrás nyugtat, és nem szeretek kidobni dolgokat egy kis hiba miatt hisz ezzel az erővel a jóisten engem is kikukázhatott volna. 
Nem gondolom egy percig sem hogy azok akik másképp csinálják nem okosabbak...tudom én hogy azok, tudom hogy igazuk van...csak valahogy nekem nem megy. Szeretem az egyszerű kiszámítható dolgokat. Nagyon útálok ruhát vásárolni és semmi szükségem ennél többre. Természetesen vannak dilijeim mint a kések gyűjtése....Nem vagyok sem a luxus sem a kifinomult dolgok ellen...nekem csak nincs rá szükségem. 
Ha meghalok és a teremtő elé kell állni...ha odadjutok egyáltalán...így is olyan fejmosást kapok amit nem teszek zsebre...póbálok addig is hálás lenni minden apró dologért...sosem nézem mim nincs..hálás vagyok azért amim van mert így is nagyon sok. Hát összesítve ennyit arról hogy milyen vagyok én. Leírtam mert nem akarok félrevezetni senkit. Bocsánatot kérek azoktól akik segíteni próbáltak nem mindenkin lehet vannak ilyen menthetetlen barmok....

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nyúlszar paradoxon.

Szeretném leszögezni az elején hogy én csípem Bear Gryllst. Amit az a fószer végigcsinál az nem semmi! Jeges vízbe ugrálni, minden gusztustalan csúszómászót megenni, elefántszarból folyadékot préselni és meginni, hát ez nem gyerekjáték.... Minap erdőben bandukolt ahol talált egy adag rénszarvasszart. Pici dekoratív csokibogyók. Ezt a régiek mint a multivitamint fogyasztották! -Közli Bear Hopp be is kap egyet kettőt belőle miközben kitér arra hogy bizony ezek az állatok gyors emésztéssel vannak megáldva így voltaképp az anyagok nagyrésze (vitaminok, ásványi anyagok) megmaradnak benne ami nekünk segíthet a túlélésben. A Nyulak -magyarázza Bear -minimum egyszer megeszik az ürüléküket hogy a tápanyagokat jobban felhasználják. Nos itt bennem létrejött egy kis logikai görcs. Adott egy túlélési helyzet, ahol én mint túlélni vágyó szimbiózisba kerülök egy nyúllal. Nevezzük Dezsőnek. Na most akkor én honnan tudhatom meg, hogy Dezső elsőre szarja ki, vagy már a második körben? Mert ugyeb

Van Dyke technika....Cianotípia barna változat.

Ismertetek pár technikát azoknak akik foglalkoznak cianotípiával és hasonló eljárásokkal....a Van Dyke technika a cianotípia egy változata ám a végeredmény ez esetben egy barna nyomat. Lényeges dolog amit rengetegen kihagynak az a papír enyvezése. Nyúlenyvvel a papírt lekezeljük majd két napig pihenni hagyjuk. Az enyv hatására a papíron megjelenő fotó jóval sötétebb tónusú, kontrasztosabb lesz. a Recept: ferri-ammónium-citrát  : 9gramm, 33cc desztilláltvízben keverve míg áttetsző zöldes nem lesz. Bórkősav : 1,5gr 33cc desztillált vízben oldva ezüstnitrát : 3,8gr 33c desztillált vízben oldva Elsőnek keverjük a ferri amonnium citrátot a borkősavval....öntsük egybe a két folyadékot és lassú határozott ringatással keverjük el.... Az ezüstnitrátot lassan, óvatosan keverjük hozzá kissebb adagokként, hasonló mód keverve. A végeredmény egy áttetsző zöldes folyadék....ha nem áttetsző akkor valószínűleg kuka..... Fontos! a folyadék nem fényérzékeny amíg meg nem szárad! Ettől füget